Memória kisokos | Mire jó a sok RAM
Legyen szó asztali számítógépről, notebookról vagy akár tabletről, okostelefonról, a memória meghatározó tényező. Most viszont az első kettőben lévő memóriákról lesz szó.
A memória (RAM – random access memory) nem összekeverendő a háttértárral, mert bizony sokan keverik a kettőt. A háttértár az adatok tárolására szolgál, legyen az winchester (HDD), SSD vagy akár egy pendrive. Viszont a memória, vagyis a RAM arra szolgál, hogy miközben használunk egy programot (pl. PhotoShop vagy akár GTA 5), annak a háttértárból a memóriába betöltsük a működéshez szükséges állományait, és onnan közvetlenül elérve használjuk azt. A RAM viszont csak addig képes adatokat tárolni, amíg áram alatt van.
Múltból a jelenbe
Van aki emlékszik még a Commodore 64-re? Na, az 64 kilobyte memóriával rendelkezett. Tudjátok az mennyi? 0,064 MB, vagyis 0,000064 GB. Miért is fontos ez? Mert pontosan 40 évvel eme cikk írása előtt, vagyis 1980-ban ez igenis soknak számított. Persze ezt nem lehetett bővíteni.
A memória felépítése lényegében egy műanyag nyák lap, ami az alapot képezi, ezen külső burkolatok, memóriachipek és érintkezők vannak, amelyek lehetnek SIMM, DIMM és SO DIMM típusúak. A SIMM (single in-line memory module) a 80-as évek elején volt jellemző, mindkét oldalán párhuzamos érintkezőkkel, 32 bites adatcsatornával. Ezt váltotta le a 90-es évek után a DIMM (dual in-line memory module) a kétoldali különböző érintkezőkkel, 64 bites adatcsatornával. A SO DIMM ugyanaz, csak (small outline) kisebb, kb. fele akkora méretben. Lényegében, ahol kevesebb hely van, ott használjuk, mint pl. notebookok.
Az SDRAM 1993-ban jelent meg a Samsung égisze alatt, majd a DDR SDRAM 1996-ban, ami már a ma is használt memória szabványt testesítette meg. Ezt a DDR2 követett 2003-ba, DDR3 2007-ben és végül DDR4 2014-ben.
Azt tudtátok, hogy a Kingston 1987-től gyárt memóriákat? Vélhetően ezt a márkát a mindenki ismeri, hiszen a memóriapiac 57%-át uralja. Nekem az összes asztali gépemben Kingston memória volt egész életemben, hiszen ennyi év tapasztalattal a hátuk mögött tudják mit csinálnak.
A mai DDR4-es memóriák mérete lehet 4, 8, 16 GB, viszont a méretén kívül fontos tényező a sebessége is, amit 2 dolog befolyásol. Az egyik a késleltetés, ami azt takarja, hogy a processzor a memóriavezérlő egység segítségével milyen gyorsan kéri le az adatokat. A memória nevében a CL és egy szám együttesével határozzák meg, pl. CL16. Ez minél kevesebb, annál jobb. A másik tényező pedig a memória órajele, ami lehet 1600-4000 MHz sebességű. Ez az effektív órajel, ami a tényleges duplája, hiszen a DDR (Double Data Rate) rövidítése. Tehát annál gyorsabb egy memória, minél kisebb késleltetése és minél magasabb órajele van.
Na, de milyen memóriát válasszunk AMD és Intel processzorokhoz?
AMD esetén fontos megjegyezni, hogy ha Infinity Fabric-ra épülő modellt vásárolunk (ZEN architektúrás Ryzen), akkor érdemes minél magasabb órajellel rendelkező memóriát mellé pakolni, hiszen a processzorban lévő magok közötti kommunikáció sebessége a memóriamodulok órajelét veszi át.
Habár az Intel ilyen “csodákra” nem képes, természetesen mellette is érdemes minél magasabb órajelű memóriákkal operálni, mert a sebességnél intel oldalon is nagy szerepet játszik.
